Míg egy átlagos magyar lakás teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15%-át fordítja melegvíz-előállításra, addig a fűtési költségek az energiaszámla 60-70%-át teszik ki. Így könnyen belátható, hogy a rezsiköltségeket a hőveszteséget minimalizáló szigetelés révén csökkenthetjük a legnagyobb arányban. Ez a megállapítás abból a szempontból is fontos lehet, hogy idén január 1-jétől kötelező az épület-zöldkártya beszerzése már a lakások eladáskor is (a nem megfelelően szigetelt ingatlanok értékesítését egy rossz energetikai minősítés alaposan megnehezítheti).
Odafigyeléssel könnyen csapdába ejthető a hő, távol tartható a víz (Fotó: Shutterstock)
Házaink szigetelésének megerősítésére azért is lenne nagy szükség, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg nálunk az átlagos homlokzati szigetelés-vastagság 80-90 mm körül alakul, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120 mm-es, Lengyelországban pedig 150 mm-es vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, s még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is legalább 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.
Födémszigetelés: amikor a meleget kiszippantó légrést kell betömni
A régi építésű társasházak esetében a födém szigetelése komoly kihívást jelenthet a lakóközösségek számára. A hagyományos építési technológiával készült födém esetén ugyanis hatalmas légrés húzódik a födém alsó traktusát képező nádazott vakolat, az úgynevezett stukatúr, valamint a felső részt alkotó deszkázat között. A födémet tartó gerendázat vastagsága határozza meg a légrés méretét, minél vastagabb a gerendázat, annál nagyobb méretű légréssel kell számolni.
A legfőbb problémát az okozza, hogy a légrésen szinte korlátozás nélkül jár át a levegő, ami gyakorlatilag kiszippantja a házban képződő és felszálló meleg levegőt. Ez a háznak komoly hőveszteséget, a felső emeleten lakóknak pedig még komolyabb fűtésszámla-növekedést jelent. A födém megfelelő szigetelése tehát, már csak energiatakarékossági megfontolásból is, elengedhetetlen.
További problémát okoz az, hogy a tetőtéri deszkapallók járhatóságát minden körülmények között biztosítani kell (gondoljunk csak a tűzrendészeti előírásokra), így a felületi szigetelés praktikussága igencsak megkérdőjelezhető. A födémben húzódó terjedelmes légrés szigetelőanyaggal való kitöltése látszik talán a legjárhatóbb útnak.
Az Isocell (darált papír alapú) technológiával elvégzett szigetelés lényege, hogy a födém deszkázatának teljes megbontása nélkül juttat szigetelőanyagot a köztes légrésbe. A padlás felől a deszkázatot csupán három méterenként kell annyira megbontani, hogy a szigetelőanyagot a résbe juttató csövet oda be lehessen helyezni. A szigetelőanyag a rothadás, az égés és a rágcsálók ellen megfelelő ásványi sókkal impregnált ledarált újságpapír.
Amennyiben a szigetelőanyagot a födém köztes részébe megfelelő sűrűséggel fújják, úgy évtizedekre meg van oldva a födém szigetelése, ráadásul nagyobb hatékonysággal, mintha a hagyományos – paplanos – szigetelést a födém deszkázatára helyeznénk rá. Egy nyolcvan négyzetméteres födémrészt átlagosan négy óra alatt lehet ezzel a technológiával leszigetelni, a felhasznált anyag ára pedig köbméterenként bruttó 17 ezer forintba kerül.
A vékony grafitlap remekül benntartja a meleget
A társasházak külső homlokzatának szigetelése hagyományosan az úgynevezett EPS 80-as (fehér) polisztirol lappal történik. Ugyanezt a munkát grafitporral kevert polisztirol lapokkal is elvégezhetjük, ebben az esetben kb. 20-30 százalékkal jobb hőszigetelő képességgel kalkulálhatunk a lapok kisebb hővezetési tényezője miatt. A grafitos polisztirol lapok ára ugyan drágább a hagyományos lapokénál, azonban az elégséges vastagság-különbözet miatt az árdifferencia kiegyenlítődik.
A társasházak külső szigetelését az esetek nagy részében 10 centiméter vastagságú EPS 80-as lapokkal szokták elvégezni, ami hőszigetelő képességét tekintve megfelel a 7 centiméter vastagságú grafitos polisztirol lapoknak. A járulékos költségek szintén csökkennek, hiszen kisebb méretű dűbelekre és keskenyebb kezdősínre van szükség.
Számos esetben ugyanakkor szükség lehet a vékonyabb lapok alkalmazására – például az ablak- és ajtókeretek közé – ilyenkor pedig még inkább indokolt lehet a grafitos lapok felhasználása a fent említett tulajdonságuk miatt. A grafitos lapok felhelyezése nem igényel a hagyományostól eltérő technológiát, ugyanazokkal a rögzítő anyagokkal kell dolgozni, mint az EPS 80-as esetén. Egyetlen, de nem elhanyagolható eltérés van csupán: a grafitos lapokat két nap múlva le kell hálózni, ugyanis nem érheti közvetlen napfény őket a felhelyezést követően, mert az minőségi károkat okozhat.
Permetezzünk gumiborítást a lapos tetőre!
A lapos tetők szigetelése visszatérő témája a Házfórumnak. Új technológiát jelent ezen a területen az úgynevezett univerzális, illesztés mentes, permetes vízszigetelés. Ez a megoldás a töréses tetők fedésére, vízszigetelésére, valamint a palaborítású tető javítására, puha lapos tetőkre, illetve panelházak lapos tetejének membránszerű vízszigetelésére is alkalmas.
A permetes, folyékony gumiborítás valójában egy kétkomponensű rendszer, amelynek alapját a vízalapú, polimer-bitumenes emulzió adja. A borítást a megmunkálandó felületre hideg permetezéses módszerrel kell felvinni. Az anyag megkeményedése után – ami valójában azonnal megtörténik – kiváló minőségű antikorróziós, vízszigetelő membránborítás (hártyaborítás) képződik a tetőn, amely egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A membrán elasztikus és hajlékony, ezáltal megengedi az alatta fekvő felület bizonyos elmozdulását is.
A felületnek, amelyre felviszik a hártyaborítást, tisztának kell lennie, ugyanakkor mentesnek mindenféle építkezési törmeléktől, továbbá, nem lehetnek rajta olajos vagy szennyező anyagok. A felület tisztítása magába kell foglalja a homoksugaras tisztítást és a repedések glettelését is. A szigetelés több mint 50 éven keresztül megtartja eredeti állapotát, még rendkívül kemény időjárási körülmények között is.
A fűtéscső folyékony kerámiaszigetelést kaphat
Mára az űrtechnológia is bevonult a polgári életbe, így azok a szigetelési eljárások, amelyeket eddig csak extrém körülmények között használtak, manapság már földi körülmények között is alkalmazhatóak. Egy ilyen űrkorszaki anyag a TSM Ceramic is.
A jól szigetelő kerámia összetételét az űrben kísérletezték ki (Fotó: Shutterstock)
Hagyományos hőszigetelés esetén minimum 8 cm-es vastagság ajánlott. Ez az újfajta kerámiakéreg azonban már 1,6 mm-es bevonat esetén is biztosítja az elvárt hőszigetelő képességet. Az alapállapotban folyékony kerámiaszigetelés akár festőkefével, vagy levegő nélküli festékszóróval is könnyen felvihető bármilyen felületre. Társasházaknál elsősorban a távfűtőművek csöveinek szigetelésére használhatjuk, de az épületek külső homlokzata is szigetelhető ilyen módon.
A cikk elkészítéséhez Reiner Róbert (Forelock Bt.), Gál Ferenc (Hőszig Csoport) és Markó Gábor (MBS-BAU Kft.)nyújtott szakmai segítséget.